Nappali

Tárgy: Re: Nappali Szer. Jún. 22, 2011 1:25 pm

Kiültem Benivel a nappaliba, hogy játszhassunk... igazság szerint már legalább 10 perce itt vagyunk, és figyelem, ahogy fiam játszik az elévetett plüssökkel, és kisautókkal. Én azt mondom, nagy autóversenyző lesz még egy napon ebből a gyerekből, ahogy figyelem a mozdulatait. Még csak egy éves, és a legtöbb dolgot meg tudja nekem mutatni. De igen, telnek az évek, és én egy fejlődésnek lehetek szemtanúja, hogyan cseperedik fel. Én is voltam gyerek, persze, de azért mégsem néztem magamat, hogyan növök fel... ahhoz az egész háznak tükörből és kamerából kellett volna állnia. Dim most kutyákat sétáltat... szegénykém, nem tudom hogyan bírja mind az ötöt. Még a kisebbeket megértem, de a két nagyot. Habár így szerencsésebb... most ha Celeste élne, minden nehezebb lenne, ugyanakkor könnyebb lenne a szívem. Akárhányszor rá gondolok, mindig elönt a bánat. Nem is értem, miért magamat hibáztatom... talán túlságosan szeretem az állatokat, de ezt ők is érzik. Mindenesetre, két személlyel több van az életemben, akit szerethetek: Benjamin és Dimitrij. Őket aztán meg semmi pénzért nem adnám... pénzért? A világ összes kincséért nem, a világért sem.
Egyébként olyan estefelé járhat, korán este... szóval Dim bármelyik pillanatban betoppanhat. Addig is én ülök itt Ben háta mögött, és hagyom, hogy játszadozzon. Közben a buksijára nyomok egy puszit.
- Nézd csak, szívem, ezt magányosan hagyod? - kezembe veszek egy kisautót a távolból, amivel nem igazán foglalkozott, aztán elémutatom. Ő rámvigyorog, mintha azt akarná mondani "Tudom, direkt csináltam, mami." Aztán nem is a kisautót veszi el, hanem megfogja a hüvelykujjam... nintendo. Hát, úgy érzem, videojátékmánia is lesz benne bőven. Később persze kiveszi a kisautót a kezemből, de ugyanúgy arrébbrakja.
- Nem erőltetem. - nevetek fel, aztán továbbnézem, ahogy játszadozik. Végülis, a gyerekek dolga, nem szabhatom meg, hogy mivel játszon.

Hozzászólások száma : 5 Join date : 2011. Jun. 22.

Tökéletes melóhoz tökéletes délután illik. Magyarul ha lefáraszt az asszisztens, és nem volt még elég a napból, akkor vidd el sétáltatni a kutyákat, mert szegényeknek menhetnékjük van. És ki tud ellenállni annak, ha pont az kérlel ennyire szépen, aki főz, mos, takarít, a gyereket is neveli helyetted, és még ezeken felül is egy pillanat alatt képes megbolondítani.
Szóval így esett, hogy az öt hiperaktív kutyával a nyakamban elindultam kicsit kocogni a városban, illetve a közeli parkban, ahol aztán eleresztettem a nagyobbakat. Borisz is egészen elszemtelenedett, amióta társasága akadt, így aztán figyelni mind az öt kutyára teljesen képtelenségnek tűnt. Az egyik a galambokat kergette, a másik épp hot-dog virslivel rohangászott fel-alá, miközben kergette az árus, és volt amelyik belerontott a vízbe a kacsák után. Na szép, még büdös is lesz. És ha a rohangálás és a folytonos kiabálás, hogy "Nem szabad, ereszd el, tedd le" nem lenne elég, ha megálltam, az a nyamvadt kis görcs szobapatkány Daisy kezdte rágni a cipőfűzőm. Az a kis vakarcs nem igazán bírhat engem, de mit csináljak, ha pont ez Saby kedvence? A ráadás csak akkor jön, mikor estefelé beborul az ég, és azelőtt, hogy összeszedhetném a kutyákat, elkezd esni. Szép, még egy kis megfázás is lesz. Diegoért már megint mehettem be a vízbe, mert nem akart kijönni, és mire a többi kutyát is összeszedtem, már tulajdonképpen zuhanyoztam is egy jót. A ruhám tiszta latyak lett és fázni is kezdtem benne. Így nagy tempóban vettem hazafelé az irányt, négy kutyát pórázon húzva magam után, a legkisebbet meg a kezemben vittem, nem volt kedvem megvárni, míg eltotyog mögöttem.
Aztán egy negyed óra után csak visszaértem, és amint kinyitottam az ajtót, a három pici beszabadult és a nappaliba vetve magukat mindent összevizeztek az útjukban.
Én kapásból a fürdő felé indultam, hogy leszedjek minden vizes francot, aztán a hálóba vettem az irányt, hogy szárazat keressek. És csak utána vonultam ki a nappaliba. Az már kicsit sem érdekelt, hogy a hajam csupa víz.
- Látom jól elvoltatok ti. - nézek szét a szanaszét heverő játékokon, majd leülök Saby mellé és hosszan, forrón megcsókolom. Iiigeeen, ez kell nekem most, egy kis felmelegedés. De hát mivel jár az, hogy ha ilyenkor egy harmadik személy is van itt? Egy perc nyugtom sincs, persze Benin észrevettem, hogy direkt ilyenkor szakít félbe, szóval a kis kópé még direkt is csinálja. Amint meglátja, mit művelek, otthagyja az összes játékát, felül, és az anyja ölébe ül, miközben hangosan gügyögni kezd nekem valamit. Aztán elhallgat és felém nyújtja apró kezeit. Mosolyogva átveszem az ölembe és egy puszit adok a fejére.
- Látom nem bírsz a seggeden ülni, Beni. Mindig belekontárkodsz apa szórakozásába mi? - nézek rá, mire kicsit megszeppenve ismét gügyögni kezd valamit. Mintha azt mondaná, "Nem én vagyok a hibás, te voltál rossz helyen." És hogy terelje is a figyelmet, előszedi a cumit a zsebéből és a számba tömi. Na szép, még a végén ő akar elaltatni?

Tárgy: Re: Nappali Szer. Jún. 22, 2011 2:11 pm

Odakint elkezdett esni az eső... jaj, istenem, szegény kutyák, ha így vizesen bejönnek, lesz ne mulass, és akkor takaríthatok. Jaj, csak Dim ne ázzon el! Mondjuk szerintem már ezt a kívánságot lekéstem... tudom, mire hazaér, csurom víz lesz. De ahogy ismerem, majd megoldja, ha hazaért. Aztán majd... felmelegítem én.
Olyan 10 perc múlva meg is érkezett, de ahogy észrevettem, már át is öltözött... ugyanakkor tiszta vizes volt a haja. Jól gondoltam, hogy elázott, csak nehogy megfázzon. Habár nyáron... ki tudja, vannak olyan ismerőseim, akik 40 fokos hőségben is lázzal fekszenek az ágyban, azt már nem tudom, hogy mitől.
Leül mellém, aztán egy hosszú csókkal ajándékoz meg, azonban ez sem tart örökké, mert Beni máris közbeszól. Nagyon féltékeny ilyenkor az apjára.
- Figyeld meg, ha felnő, a végén kis csibész lesz belőle. Havonta fogja váltogatni a csajokat. - vigyorodok el, persze csak poénból mondom az egészet. De sose tudni, lehet, hogy tényleg így lesz. El ne szóljam magam, mert a csöppség ha tudja, mit akarok ezzel kifejezni, direkt rá fog tenni egy lapáttal, és csak azért is így fog tenni. Felállok, amikor Dim elveszi tőlem Benit, aztán széles mosollyal az arcomon figyelem, ahogyan Beni a szájába nyomja a cumit.
- Nagyon megáztál? - kérdésem közben megsimítom az arcát, de érzem is rajta, hogy az esőtől lehűlt a bőre. - Istenem, tiszta hideg vagy. Hmm... ha gondolod, felmelegíthetlek. - egy kacsintás, majd egy puszi Dim arcára, de hogy ne legyen féltékenykedés, Beni is kapott egyet.
- Csak elviszem akkor aludni. - kiveszem Benit Dim kezéből, aztán elindulok. Persze, alig egy lépést teszek és eszembe jut a cumi is, ezért visszahátrálok, és kiveszem Dim szájából.
- Ejnye-bejnye.

Hozzászólások száma : 5 Join date : 2011. Jun. 22.

- De, az tök jó ötlet. - mondom amint szóhoz jutok, és csak figyelem ahogy Saby elviszi a gyereket aludni. Ilyenkor jut idő arra, hogy egy pillanatra kifújom magam, és elgondolkozok azon, hogy te jó ég, már mekkorát nőtt ez a gyerek. Pedig az elején nem ment ilyen könnyen minden. Jó, főképp én voltam a hibás, amiért olyanokat mondtam, ami még magamnak is totál ellentmond. Hisz a klinikán én magyarázom a legnagyobb hanggal, hogy a gyereket tessék megtartani, még ha útban lenne, akkor is. És akkor támadt egy olyan kifordulás bennem, ami azt mondatta velem, hogy bármit akar is csinálni, nekem nem kell a gyerek, vetesse csak el. Hát így utólag belegondolva jobb is, hogy elment Jessnek panaszkodni, aki aztán szépen helyrepofozott. De az elején mennyire rossz volt, Beninek folyton fájt a hasa és mindig kelni kellett hozzá. De szerencsére kinőtte, és most már csak a féltékenységi rohamaival kell számolni.
Meg néha jól is jön, hogy ha már nagyon kettesben akarunk lenni, akkor van kinek lepasszolni. Jessica is szívesen pesztrálgatja, hisz Beni egy pillanat alatt az ujjai köré csavarja, és onnéttól azt kér amit csak akar. De ez a szüleimre is vonatkozik, és a fiúkra is.
Kicsit összetologatom a játékokat a kanapén, hogy ha éjjel valamelyikünk kijönne, ne lépjen bele, vagy a kutyák se rágják szét, aztán bementem a gyerekszobába megnézni, hogy mi a helyzet. Ha ketten akarunk lenni, az csakis estére tud korlátozódni, Benjamin ugyanis csak akkor hajlandó hosszabb ideig aludni. Máskor elég éberen szunyókál. De ahogy látom már félálomban van. Saby pedig ahogy szokta, fel-alá mászkálva próbálta elringatni.
- Átvegyem kicsit? - kérdem tőle halkan, ugyanis Beninél ez az állapot negyed órákig is képes megmaradni. Elég nehezen tud elaludni. Viszont azt hiszem a sok nyűglődés megéri, mert kamatostul kifizetődik. Eszméletlen, mennyi szeretetet képes ez a gyerek magából ontani, ha nem nyűgös.

Tárgy: Re: Nappali Szer. Jún. 22, 2011 2:49 pm

Fel is viszem a gyerekszobába, és hozzá is látok a szokásos altatási módszereimhez. Tudom, hogy ott van az ágya fölött az az altató kis játék, ami zenél is, de azt csak utána szoktam neki bekapcsolni, miután megbizonyosodtam arról, hogy valamennyire sikerült álomba szenderítenem. Általában ez 15-20 percet vesz igénybe, míg így elálmosodik, de semmi baj nem adódik belőle. Addig csak egy kis hiány fog bennem felszínre kerülni, elvégre kijárna már egy kis együttlét Dimmel. Nem is tudom, mikor voltunk úgy utoljára együtt. Mert mindig közbejön valami, most nem olyan a hangulat, akkor ki tudja még mi.
De most legalább látom Benin, hogy kezd elaludni, amikor be is toppan az ajtón Dim.
- Aha, már nem kell sokáig. Aztán kapcsold be neki a zenélő akármijét. - át is adom neki, aztán egy röpke csókkal válok el tőle. Addig is elintézem a kutyákat... mármint elintézem, amit maguk után hagytak... tegyük fel, összevizelték nekem a padlót, így hát vittem magammal felmosót.
- Hát szervusztok, drágaságaim! Itt vagyok, de rám ne ugorjatok, mert akkor én is vizes leszek. - Daisy olyan szép szemekkel nézett rám, és közben nyöszörgött is, taposgatta maga alatt a padlót. Csak az én kis kedvencem, de tudja, hol a határ. Ha azt mondom nem, akkor nem, és punktum. Ezt mindegyik kutya nagyon jól tudja. Báró csak lihegett, miközben nézte, hogyan mosok fel utánuk. Bár ez mindjárt megváltozik, mert szerintem utána úgyis összetapiszgálják, és kezdhetném elölről. De mindegy... felmosás után visszavittem mindent a helyére, aztán bementem a konyhába, hogy nézzek a kutyáknak valami rágnivalót. Egy kis fogerősítő. Mindegyikőjüknek kivettem egy darabot, aztán eléjük raktam, végül vissza felmentem az emeletre a szobába.
- Elaludt már? - kérdezem halkan, mert nem akarom, hogy felébredjen.

» Nappali
» Nappali
» Nappali